Háder Richárd

Első emlékezetes találkozásom a fotózással az anyai nagyapám házi sötét kamrájában lévő nagyító volt 6 éves koromban. Amikor lehetőségem volt igyekeztem fényképezőt ragadni, de otthon csak kis kompakt gépekhez jutottam hozzá. Az első saját gépem is egy Canon kompakt filmes gép volt még 1999-ben. Pár évvel később egy Eos300v analóg tükrös géppel igyekeztem a képalkotási vágyaimat kielégíteni. Imádtam, amikor lehetőségem volt fekete fehérre nagyítani a kész képeket! Jópár digitális gép megfordult a kezeim között, viszont továbbra is az az alapelvem, hogy amikor képet készítek azt igyekszem egyáltalán, vagy csak minimálisan módosítani utólag. Bízom benne, hogy lehet valós képekkel is figyelmet felkelteni, nem szükséges elferdíteni a valóságot. Ami a számomra a legfontosabb, hogy a képeken keresztül tudjam az embereket a pozitívabb jövő felé terelni, hiszen szerintem mindenhol meg lehet találni a szépséget.

Hogyha nem vigyázunk közösen a világra amiben élünk akkor értelmetlen az életünk, és az utókor nem fogja majd élőben látni a szépséget csak képeken!

Tiszteld a körülötted lévő világot, és visszakapod a jót mit teszel, hiszen mindig kapcsolatban vagyunk egymással, és függünk a másiktól!