Két kedvenc kirándulóhelyem megmutatása, melyek fotózásra nagyon alkalmasak és számomra a kikapcsolódásra elengedhetetlenek. 2021-ben is (többek között) itt töltődtem fel a hétköznapok monotóniájából.
Hosszúnak tűnt az év, visszatekintve mégis elrohant. A Covid miatt a barátságok fellazultak, az emberek nagy része magába fordult, és a személyes találkozások is igen korlátozódtak, távolságtartóbbak lettünk. De a fotózáshoz nem kell nagy társaság, így az nem maradt el.
Nekem a kirándulásaim nagyrésze a közeli Naplástóhoz, Merzse mocsárhoz vezettek inkább, és a szülővárosomhoz, Dombrádhoz. Persze fényképezőgép az esetek 80%-ában van nálam.
Öröm ért, mikor a Naplástónál átadták a kilátót, persze elsők között ki is próbáltam.
Sokszor járok a 16. kerületben, a Reformátorok tere környékén, ott is a kilátó vonz és a Cinkotai kiserdőben. Kevés ember, csend, fák-ez az, ami feltölt és kikapcsol a hétköznapokból. Egyébként is imádom Mátyásföld villanegyedét, tele történelmi múltú épületekkel.
Ősszel sokat jártam arra fotózni 🙂
Üres építési telek 
Borostyános kerítés
Persze ki nem hagytam volna 2021-ben sem Szabolcs megyét, hisz oda húz a szívem, ott vagyok igazán otthon. Gyerekkorom, fiatalkorom összes emléke, barátok, család… Dombrád és a Tisza.
Szeretek ott is kirándulni, és tudom snassz a naplemente téma, de ott az is gyönyörű.
És egy-két kocka a nyárról 🙂
Leszálló sas naplementében 
Klematisz a kerítésen 
A múlt emléke 
Landolás 
Landolás
Ők mind a városban, és a város határában készültek, ahol a csend az úr, és a fotósnak paradicsom a hely. Ami egy kiadós sétára alkalmas a jó levegőn és maximum egy gólya, egy vadmadár töri meg a mozgás nélküli tájat.
Kis szösszenet volt ez a 2021-es évemből, de arra jó, hogy megmutassam a helyeket, amik inspirálnak és feltöltenek, amik segítenek belevágni a 2022-es esztendőbe. Amit újult erővel kezdhetek, remélem rengeteg új fotótémával és Fényképészkörös versennyel, kiállítással és közös fotózással tudok majd eltölteni.
Mert a fotózás egy örök szerelem, az önkifejezés egyik leglátványosabb módja: megmutatni a körülöttünk lévő apró dolgokat másoknak, hátha megszeretik és jobban vigyáznak rá.